Теңіз-Қорғалжын өңіріндегі тарихи ескерткіштердің зерттелуі: жаңа мәліметтер

Авторы

  • Қажымұрат Төлегенұлы «Бозоқ» мемлекеттік тарихи-мәдни музей-қорығы» РҚМК
  • Алексей Игоревич Кукушкин Е.Ә. Бөкетов атындағы Қарағанды университеті
  • Бақыткүл Темірбайқызы Құлжанова «Бозоқ» мемлекеттік тарихи-мәдни музей-қорығы» РҚМК

DOI:

https://doi.org/10.52967/akz2021.4.14.92.104

Түйін сөздер:

Теңіз көлі, Қорғалжын, Бытығай қалашығы, Нұра, Сібір жылнамалары, Жібек жолы, тарихи ескерткіштер, экспедициялар

Аннотация (түйіндеме)

Теңіз-Қорғалжын өңірінің ландшафтісі бай және алуан түрлі жануарлар мен өсімдіктерге толы. Бұл аумақта тарихи-мәдени мұраның көптеген ескерткіштері шоғырланған. Олардың арасында Бытығай, Сұлу там, Сырлы там, Алып томар, Беспақыр, Жәнібек-Шалқар секілді ескерткіштер бар. Өңірдегі алғашқы барлау-зерттеу жұмыстарын 1946–1974 жж. белгілі ғалым Ә.Х. Марғұланның жетекшілігімен Орталық-Қазақстан археологиялық экспедициясы жүргізді. 2000 ж. М.Е. Елеуовтің жетекшілігімен Л.Н. Гумилев атындағы Еуразия Ұлттық Университеті ұйымдастырды, ал 2007 ж. М.К. Сембиннің жетекшілігімен «Қазқайтажаңарту» РМК ұйымдастырған экспедициясы біршама зерттеді. М.Қ. Хабдулинаның жетекшілігімен жүргізілген Есіл археологиялық экспедицияның зерттеу жұмысы барысында жаңа мәліметтер алынды. 2021 ж. далалық маусымында РМҚК «Бозоқ» мемлекеттік тарихи-мәдени музей-қорығы» С.К. Сакенов пен М.К. Сембі жетекшілігімен ортағасырлық Бытығай қалашығының аумағында археологиялық қазба жұмыстарын бастады. Жұмыс барысында әскери-топографиялық, экологиялық, сейсмо-геологиялық карталарға ерекше көңіл аударылды. Бұл өңірдің тарихи және саяси оқиғалары елді мекен және тарихи ескерткіштердің атауларымен тікелей байланысты, өйткені олар бір жағынан Ұлы даланың негізгі оқиғалар үрдісіне қатысты, екінші жағынан келешекте қазақ халқының қалыптасуында маңызды рөл атқарғандығына баса көңіл бөлгеніміз жөн. Зерттеу жұмысы тарихи еңбектерде бұған дейін сирек пайдаланылған әртүрлі бағыттағы архив дереккөздерін талдау болып табылады.

Библиографиялық сілтемелер

Arslanova, A. A. 1990. In: Natsionalnyy vopros v Tatarii dooktyabrskogo perioda (National issue in the Tatar in the period before October). Kazan, 4-20 (in Russian).

Artykbayev, Zh. O. 2021. Esil-Nura – eki su. Aqmola oblysy jer-su ataularinin qupiyasy. (Esil-Nura - two waters. The secret of land and water names of Akmola region). Nur-Sultan: L.N. Gumilyov Eurasian National University (in Kazakh).

Akhmedov, B. A. 1965. Gosudarstvo kochevykh uzbekov (State of nomadic Uzbeks). Moscow: “Nauka” Publ. (in Russian).

Eleuov, M. 2000. Saryarka men Chu, Talas, Keles onirlerinin ortagasyrlyk kalalary, mekenderi zhane keruen zholdary (Medieval cities, settlements and caravan routes of Saryarka and Shu, Talas, Keles regions). Report on research work. Astana (in Kazakh).

Er Shora // Babalar sozi: in 100-vol. 2007. Astana: “Foliant” Publ., vol. 45: Batyrlar zhyry (in Kazakh).

Kastaniye, I. A. 1910. Drevnosti Kirgizskoy stepi i Orenburgskogo kraya (Antiquities of the Kyrgyz steppe and the Orenburg region. Orenburg: “Karimov, Khusainov i K” Publ., XVIII (in Russian).

Kozyrev, A. A. 1911. Gidrogeologicheskoye opisaniye yuzhnoy chasti Akmolinskoy oblasti (Hydrogeological description of the southern part of the Akmola region). Saint Petersburg (in Russian).

Zost, A. (ed., compl.). 1880. (Kungurskaya) Kratkaya sibirskaya letopis ((Kungurskaya) Brief Siberian Chronicle). Saint Petersburg: “F.G. Elkonsky” Publ. (in Russian).

In: Babalar sozi: in 100 vol. 2006. Astana: “Foliant” Publ. Vol. 32: Shezhirelik dastandar (in Kazakh).

Margulan, A. Kh, Akishev, K. A., Kadyrbayev, M. K., Orazbayev, A. M. 1966. Drevnyaya kultura Tsentralnogo Kazakhstana (Ancient culture of Central Kazakhstan). Alma-Ata: “Nauka” Publ. (in Russian).

Mikhailov, V. 1893. In: Notes of the West Siberian Department of the Imperial Russian Geographical Society. Book. 15, no. 3. Omsk (in Russian).

Remezov, S. U. 1882. Chertezhnaya kniga Sibiri – 1701 (Drawing book of Siberia – 1701). “S. Remezov” Publ. (in Russian).

Rychkov, P. I. 1887. Topografiya Orenburgskoy gubernii (Topography of the Orenburg province). Saint Petersburg: Imperial Academy of Sciences (in Russian).

Sakenov, S. K., Kukushkin, A. I., Burbayeva, S. B., Bukesheva, G. K., Rakhmankulov, Ye. Zh. 2021. In: Teoriya i praktika arkheologicheskikh issledovaniy, vol. 33, no. 4, 268-279 (in Russian). DOI: 10.14258/33(4).-15.

Sembin, M. K. 1975. Mavzoley. Botagay, Syrly-tam, Sulu-tam (Istoriko-arkheologicheskiye materialy) (Mausoleum. Botagay, Syrly-tam, Sulu-tam. (Historical and archaeological materials)). Alma-Ata (in Russian).

Siyazov, M. 1902. Zapiski Zapadno-Sibirskogo otdela Imperatorskogo Russkogo geograficheskogo obshchestva (Notes of the West Siberian Department of the Imperial Russian Geographical Society). Book. 29. Omsk (in Russian).

Uskenbay, K. Z. 2013. Mirgaleyev, I. M. (ed.). Vostochnyy Dasht-i Kypchak v XIII – nachale XV veka. Problemy etnopoliticheskoy istorii Ulusa Dzhuchi (Eastern Dasht-i Kypchak in the 13th – early 15th centuries. Problems of the Ethnopolitical History of Ulus Jochi). Kazan: “Fen” Publ. (in Russian).

Von-Gern, W. C. 1888. In: Notes of the West Siberian Department of the Imperial Russian Geographical Society. Book. 10. Omsk (in Russian).

Fedchenko, B. 1902. In: Notes of the West Siberian Department of the Imperial Russian Geographical Society. Book. 29. Omsk (in Russian).

Yarygin, S. A. 2011. In: Khabdulina, M. K. (ed.). Margulanovskiye chteniya–2011 (Margulan readings–2011). Astana: L.N. Gumilyov Eurasian National University, 384-391 (in Russian).

Homann, E. 1739. Imperii Russici et Tatariae Universae. Табула. [Map of the Russian Empire and Tartaria]) (in Latin).

Загрузки

Опубликован

2021-12-27

Қалай дәйексөз келтіруге болады

Төлегенұлы, К., Кукушкин, А. И., & Құлжанова, Б. Т. (2021). Теңіз-Қорғалжын өңіріндегі тарихи ескерткіштердің зерттелуі: жаңа мәліметтер. Қазақстан археологиясы, 14(4 (14), 92–104. https://doi.org/10.52967/akz2021.4.14.92.104

Выпуск

Бөлім

Археологияның мәселелері

Aynı yazar(lar)ın dergideki en çok okunan makaleleri